PUSTULA MODERNÁM – ENCIKLOPÉDIA (2.)
2016. február 10. írta: farappa

PUSTULA MODERNÁM – ENCIKLOPÉDIA (2.)

5396_o_alien_monster_from_mars.jpgAZ ÍLION FÖLDRAJZI, BIOLÓGIAI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI LEÍRÁSA

 

(2. rész)

A SHEGAGOKRÓL

 

A shegagok küllemének leírása, kultúrájuk, avagy kultúrálatlanságuk, a gokakug, étkeztetésük és harcosságuk, Seherezád esete, a xunghuk jellemzése, a táplálékláncban való elhelyezkedésük hajdan és ma, a shegagok és xunghuk társadalma, élethosszúságuk, túlvilági másviláguk

 

A shegagok – a shagay fajzat második számú alfaja – teljesen szőrtelenek, még a fejük tetején és a szemöldökcsontnál is, vörös bőrűek és ugyancsak három méteres óriások, mint a szőke thaorok. Nékik is fiam, vagynak nőnemű példányaik, de azok alig különböznek a hímtől, no annyiban igen, – az elsődleges nemi jellegen kévül persze, – hogy úgy fél méterrel alacsonyabbak, lágyabbak a vonásaik, emlőik nagyobbak, a mesék tejmirigyeitől duzzadók, felhámjuk rőtsége rózsaszínbe hajló, szélesebb a medencéjük és a homlokuktól a fartövükig, a girincük mentiben, keskeny sávban, dús, veres sörény fut végig. Meg kell, hogy mondjam fiam, úgy evilági, férfiúi szemmel nézvést igen randák, de a harcokban ők is részt vesznek regulárisan. Ezek a shegagok a föld, helyesebben Arrchakasz mezeje alatt rendezkedtek be. Minden erejüket a test-test elleni küzdelemre, közelharcbéli, kézitusa közbeni technikájuk fejlesztésére, új fogások megismerésére, harci szellemük életben tartására összpontosították. Hát ilyen értelemben szellemi emberek ők. Nem volt idejük az infrastruktúrával, az amolyan civilizációs fölöslegességekkel, mint írás, olvasás, házak, városok, lézer- és fénypengék, (ám hatalmas gokakugnak nevezett, egyenes kardjuk, még a sziklákat is kettéhasítja) robotok, dalacharok (fiam, annyi, mint emberforma vagy négylábas kibernetikus jószág) bíbelődniük. Állandó háborúskodásra vannak kényszerülve az étkeztetés miatt, ugyanis asztrál- és éterhúsevők, ezért is igázták le az ekronitákat a shagay faji szövetségbe lépvén, legalábbis a shegagok és a xunghuk a sok büntetésből lemetszett, az ekroni városállamokban felhalmozott végtag miatt, (a thaorok, xhinték egész más okból, de hidd meg fiam, közös nevezőre jutottak). Számukra a Szent Riy, – mint már tudod fiam, az ekroniak szakrális büntető törvénykönyve – aranybánya vala. Nem nékik kellett ádáz csatározások közben az ellen testfüggelékeit lecsapni – a shegag kíméletlen harcos, de roppant kegyes is, nem veszi el a véle viadalozó életét, hanem csak levágott extremitásait falja fel – ugyanis a még forróbb évszak bekövetkeztével nagy a kísértés a romlott erkölcsű, feslett ekronita nőszemélyek részéről a combmutogatásra, kurválkodásra. Ez ekroni vénasszony-szem-érem-sértésekre, paráznaságokra, fertelmességekre lesújtandó meglódul az ekroni végtagmetélő gépezet, a végtaghalálgyár a vaskalapos ekroni balítélkezők lábcsonkítást eredményező bíráskodása következtében. Az így nyert lábszártermést a shegagok takaríthatták be. Persze mikor már a shegagok úgymond jól laktak belakmározván, a humanista Therszebasz király, a shagay szövetség feje felfüggesztette a barbár ekroni végtagnyüvő törvénykezést. Bizony fiam, e kegyes lépés már minden (másodikuniverzális) pillanatban várható volt, ugyanis a thaorok és xhinték a fennebb említett testi épséget végzetesen-vágzatosan sértő corpus iuris hatályon kívül helyezése miatt, nem holmi létfenntartási ösztöntől vezéreltetve – mint a shegagok és xunghuk – rohanták le az ekroniták városait. De ez már a múlté a Daimóniai birodalom felszabadította az ekronitákat az „édes” shagay iga alól, mivel pedig a Szent Riy mindenek feletti érvényét rögvest visszaállították az újonnan levágott lábak és karok – mert azért a kézzel elkövetett bűnök büntetését is élvezhetik – gondosan tartósítva és kipreparálva, újra Zodach templomait ékesítik.

Micsoda öröm lehetett a derék shegagoknak később – Attaloth ostroma idején, amikor az űrhajógyűrűről, egymagában, óvatlanul, piramis-pajzs alatti rés keresése céljából, bolygófelszínre lopódzkodott Seherezád Bombochi’Z T’Ga-hang shegag nagyfőnök által leszelt, jobb karját fogyasztották – felfedezni,– mert talán az ekroniták városaiból való kiűzetésük óta nem is ettek, – hogy az éterhús oly tápláló, energiagazdag, hogy egy egész regimentnek elegendő egy mikroaionig. Így aztán többezer földi évig tele lehet a shegag bendő. Szegény Seherezád, még fél karral is három hatalmas, hirtelen a talajból kinőtt shegagot – még azt is, ki karját vette – és két xunghut hátrálásra kényszerített, így egérutat nyerve személyi reppentyűjébe pattant, felszállt, ám fele úton sem volt, máris feltartóztatta egy dágonita rendvédelmi légi (tehát még űr alatti) repülőraj és szép csendesen letartóztatták. Nos, azért, hogy szigorúan bizalmasan megkaphassa az eredetit (persze csak kesztyűben) tökéletesen imitáló robotkart, hogy – legfelsőbb parancsra – a milóiak előtt leplezni tudja végzetes sérülését.

Fiam, most pedig folytatom tovább, ha már elkezdtem az Ílion hevenyészett kulturális antropológiai summázatát, a shagay faj alfajainak taglalását. A xunghuk a shegagok segédnépe, – mivel legközelebbi rokonaik – természetesen ők is shagayok, szintén Arrhakasz mezősége alatt lakoznak. Az ősidőkben háziállatként tartották őket, s fogyasztották asztrálhúsokat, ám ez gyakran fordítva történt, a vacsorálás, a nagy evészet alanya és tárgya felcserélődött a két rokoni népség, a shegag és a xunghu viszonylatában, mert bizony a xunghuk négy méter magasak, állkapcsaikban hatalmas, tűhegyes fogak ülnek, gigantikus farokkal rendelkeznek gerincük meghosszabbításaként s nem elhanyagolható szempont, hogy csillapíthatatlan a vadászösztönük. Amúgy erősen humán testüket, hajzat nélküli koponyájukat zöldesbarna pikkely borítja, felsővégtagjaik roppant izomzatosak, bár törzsükhöz képest kissé rövidek, kezükön pedig három erős ujj díszeleg. Ezért manapság ők alkotják a shegag sereg praktikus intellektusú köz- illetve törzsállományát. Természetesen a xunghuknak is vannak nőstény egyedeik, szakasztott másaik a hímeknek, kivéve csúnyájukat, ami ugye falloszhiány, no möghogy, picurkát alacsonyabbak. Naná, hogy e némberek is hadastyánok a szövetségiek tauglich bésorozott katonái. Még nem beszéltem fiam a shegagok és a xunguk ruházatáról, egyenruházatáról, mert ők, mindkét alfajzat; hímje, nősténye, egyarántosan, mint tudjuk reguláris, mármint katonailag. Nos civil viseletük és uniformisuk embernek, némbernek egy és ugyanaz: egy csakis és csakis az ágyékukat takaró ágyékkötő, bocsánat fiam, helyesbítek a xungunak alul (fölül) semmi. Fegyverzetük; a shegagoknak a korábban már említett hatalmas kard a majdnem mindent szétvágó gokakug, a xunguknak bizony a nagy fog, nagy köröm és nagy farok. Társadalmi felépítésük egyszerű és közös. Az élen áll a főnök, minden shegag és xungu főnöke nevezetesen Bombochigang. Utána következik a rangsorban a nyolc aranyhordára osztott két alfajzat nyóc főnöke, akik félfőnöknek neveztetnek, aztán kész. Kész… itt bevégződik a cikornyás szocietális felépítmény. A shegagok és xunguk éppúgy sérthetetlenek, mint a thaorok és élettartamuk is annyi 125000 földi év, növekedési-vénülési ütemük is dettó. Egy módon lehet őket lemészárolni, ha az illető ellenfél egyben lehántja bőrüket, a shegag vörös hámját, a xungu pikkelyét. Ám ha már egy csinos csíknyit lenyúz belőle, akkor bizton sebezhető a shegag és a xungu is. A shegagok és a xunguk köztesléti haláluk után, mert nem igazán magasan kvalifikált erkölcsiségű alfajok ők, heggyé, sziklaszirtté lesznek, énjük az élet előtti szunnyadó, pislákoló tudatosság szürkületi zónájába huppan vissza az Utolsó Napig

(Nanoaionig) s ebből a prae-kómából csak egy Merlin kaliberű varázsló verheti fel őket, az is csak rövid időre. A kisszámú jóravalóbbak, elnyervén a növényi tudat szintjét, fák lesznek, ha…, az egészen kivételesek animális animát (vagy animust) kapnak és az Ílion valamelyik derék állati elméjeként inkarnálódnak, mint valamiféle tébolyodott Nabukodonozor. Meg kell mondjam fiam, hogy az Ílion bolygó flórája, faunája egész ökoszisztémája, élővilága, de mit fontoskodok én itten fiam, no tehát növényei, állatai kísértetiesen az ősi Trójáéval, sőt a Kréta-Mükéné korszakbéli Hellaszéval mutatnak analógiát. Hozzá kell mindehhez tennem fiam, hogy a shegagok és xunguk asztrálteste maga is egy másvilág, ugyanis az elenyésző mennyiségű nemtelen, alávaló s álnok thaor (mert, mint tudott a nagyja nagyon nemes lelkű) halála után shegág, ha még alantasabb xungu testben kénytelen eltölteni újabb 125000 évet, s utána elválik, hogy hegyként létezik, faként vegetál, vagy jószágként élő-lelkesedik Ítéletnapig. Amúgyis egyesek szerint a shegagok és a xunguk egy része olyan engedetlen thaorok származéka, akik sárkányokkal és egyéb differenciálatlan őslényekkel fajtalankodtak, azt is rebesgetik, hogy e szexuális lázadó thaorok maguk is manipulálódtak genetikailag, nos ők képezik a shegagok és xunguk másik részét, így apák a fiaik, anyák a leányaik képére teremtettek, így lettek egy nép és egy birodalom, fajgyalázó bűnök következményeként.

Szerző: Batári Gábor

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://b-irodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr218364220

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása