Ma van a kötekedés világnapja
2017. június 16. írta: farappa

Ma van a kötekedés világnapja

fuck-you.jpgTudta? Hogy ma van a kötekedés világnapja? Pedig de. Ezért ma legyen ön is unszimpatikus és elviselhetetlen alak, hogy tartsuk a szokást. Ezen a napon minden országban sárga kitűzőket viselnek a résztvevők, az intolerancia színét, és mogorván bánik mindenki mindenkivel. Nem mintha máskor nem lehetnénk s*ggfejek, de ezen a napon különösen illik annak lenni.

 

Képzelj el egy világot s*ggfejek nélkül” - hangzik az idei világnap szlogenje, mellyel a résztvevők azon óhajuknak kívánnak hangot adni, miszerint nem kívánnak egy olyan bolygón élni, melyről eltűnt a s*ggfejség, s túlsúlyba került a harmónia. A s*ggfejekre az egyensúly miatt van szükség.
Íme néhány kreált élethelyzet, segédanyag gyanánt:

 

1. Szituáció: élelmiszerüzlet / hentespult. Szende nő szeli az Ön párizsiját.

ÖN: 30 szeletet mondtam, maga marha. Ez magának 30, kisasszony??
ELADÓ: 30 dekát mondott...
ÖN: A f*szomat mondtam!
ELADÓ: ...azt hittem ...
ÖN: ...Igeeen? Hinni a templomban kell, öregem! Így egye meg maga!!

(kosár levág és futás)

 

2. Szituáció: gyógyszertár

 

ÖN: ...te, figyejjé' ide picit... Adjál egy 10 darabos aszpirint
NŐ: Várja ki a sorát...
ÖN: ...mi van??
NŐ: Várja. Ki. A. Sorát.
(Ön jön)
ÖN: Na, akkor b*sszál hozzám egy tízes aszpirint, de tüstént.
NŐ: ...hogy mondta??
ÖN: Már süket is vagy?? Mondom, adjál egy tízes …
NŐ: ...ezt értem, csak a hangnemet nem...
ÖN: …nem-e???
NŐ: De uram/asszonyom, nem beszélhet így...
ÖN: Majd mindjárt mondok különbet is! Ide a panaszkönyvvel!
NŐ Tessék, csak ne tartsa fel a sort...
ÖN: Szarok a sorra! Amíg írok, ide azzal az aszpirinnal!!
NŐ: Nesze, 650 lesz.
ÖN: Micsoda?? ...ez nagyon drága, ennyit nem adok érte. Szerintem maga saját zsebre sikkaszt. Hívassa ide a főnökét, beköpöm.

(Nő hívja, a főnök jön).

ÖN: (főnöknek) Uram, ne haragudjon, de a kisasszony az imént egy nyamvadt nyüzüge gibbonnak nevezett engem. A Vásárlót!! ...maga szerint ez helyes így??

NŐ: ...mi? én? Nem. Az úr/hölgy hazudik!!

ÖN: (a főnöknek, figyelmen kívül hagyva a nő tiltakozását) Látja? Folyton ezt csinálja. Most meg azzal vádol meg, hogy hazudok. Az eszem megáll. És maga ilyen nőket vesz fel a pult mögé? Én arra se venném fel, hogy bekösse a cipőmet, nemhogy felelősségteljes gyógyszereket áruljon. Biztos drogos. Lehet, hogy maga is. Na, maga is hívassa ide a főnökét. Majd én rendet teszek ebben a kócerájban! Ezért tart itt ez az ország, ezért!

(ezen a ponton érdemes futni, mert már kihoztuk a szituból a legtöbbet, és akit lehetett, azt leforráztuk, mellesleg a sorban mögöttünk állók ilyenkor szoktak tarkón b*szni minket)

 

3. Szituáció: munkahely. Ön a főnök, aki nekiesik a szende, kezdő, nőstény alkalmazottnak:

 

ÖN: Anikó, be tudnál jönni egy kicsit?

(Anikó érkezik)
ÖN: (nagyon lassan) Csukd be az ajtót. ..
(Anikó becsukja, már érzi, hogy gáz lesz. Reflexszerűen megpróbál leülni a kanapéra).
ÖN: ...ne ülj le, légy szíves...
(állva marad, a kezét tördeli, arcán nyugtalanság)
ÖN: Mondd, te miért beszélsz ilyen hülyén halkan?
ANIKÓ: Hogy mondja?

ÖN: Mert amikor reggel bejöttem, nem hallottam, hogy köszöntél volna nekem, pedig én köszöntem. Tudod, amikor nap mint nap bejövök erre a szemétdombra, mindig úgy teszem, hogy jó reggelt kívánok mindenkinek, és elvárom, hogy azt a jó reggeltet viszonozzák, még akkor is, ha mindenki tudja, hogy ez a nap is pont olyan borzasztó lesz, mint az összes többi. De te ebben nem vagy partner, amint látom. Te egy ekkora megbízhatatlan szar alak vagy, akire nincs szüksége a dinamikusan fejlődő cégünknek??

(Anikó köpni-nyelni nem tud)

ÖN: Mondd, miért gyűlölsz engem ennyire látványosan? Ki nem állhatom, ha egy béna, ide-oda üresen köszöngető marhának néznek, egy olyan helyen, ahova nap mint nap bejárok, abban a hiszemben, hogy munkatársaim valamennyire megbecsülnek, és nem néznek engem egy üresen köszöngető haszonállatnak!

(ha Anikó itt még mindig nem szalad el sírva, vagy Önt leköpve, akkor ne folytassuk a játékot, mert a tyúk leblokkolt)

Tipp: hatékonyabban alázhatjuk le, ha van közönség, és ha te mész oda Anikó asztalához, kollégái szeme láttára, majd pár percig csak karba font kézzel, fejcsóválva méregeted, mielőtt belekezdesz a magánszámba.

 

4. Szituáció: étterem.

 

ÖN: Pincér! Ez a leves ehetetlen!
PINCÉR: Mert?
ÖN: Meeee-eeert?? Merthogy határozottan lószar íze van. Rá kéne írni az étlapra, hogy „vigyázat, a leves lószar ízű”. Miért nincs ráírva?
PINCÉR: Uram, ön téved...

ÖN: Biztos, hogy nem. Hozzon csak egy filctollat, beleírom én abba az étlapba hamar, mert látom, hogy maga el fogja sumákolni, hogy más szerencsétlennek is lenyomhassák ezt a lószaros levest a torkán!

PINCÉR: De uram, ez a legkiválóbb pálpusztai legényfogó leves!!

ÖN: Persze-persze! Majd ha lószaros levest szeretnénk enni, ebbe az étterembe jövök...

PINCÉR: Igeeen? Akkor tossza meg egy taliga aprómajom a kedves vendéget!

(ebben az esetben vakvágányra vetődtünk, ugyanis a pincér is tartotta a világnapot)

 

5. Szituáció: nyavalygó barátnő.

 

BARINŐ: Menjünk színházba!

ÖN: Minek? A színészek hangos, gonosz emberek. Ne az én pénzemből drogozzanak. Őket a taps élteti, anélkül elsorvadnak, rohadék sikerfüggő majmok. Aztán ha nem nyalod a seggét a szemeddel, miközben a színpadon bohóckodik, összeomlik! Ilyen ripacsokat akarsz nézegetni? Menjél egyedül!

BARINŐ: Akkor menjünk moziba.

ÖN: Szerintem a mozi azoknak való, akik üresek belül, és kell valami, ami feltölti őket. Inkább olvass. Könyvet. Az jobban meglátszik rajtad. Én tévét se nézek, vagy ha mégis, csak a Spektrumot meg a NatGeo-t nézem, míg te a Barátok közt lapos, ismétlődő tanulságaival zsibbasztod magad.

 

 

Speciális helyzetek

 

Újságíró és fotós együtt megy a sajtótájékoztatóra:

ÚJSÁGÍRÓ: Utálom a hivatásos fotósokat, azt hiszik, kurva okosak, meg művészek, miközben a gép a művész helyettük. Eladják a lelküket egy szar újságnak, aztán onnantól a főszerkesztő rángatja őket, az eseményeken undorítóan tolakodnak és sírnak, hogy nem kapnak elég pénzt, pedig szerintem elég pénzt kapnak, … akinek ilyen gépre fussa, az kussoljon! Mellesleg a legtöbb japán turistának jobb gépe van, mint neked, csak úgy mondom...

 

Mulatóvendég a DJ-nek:

VENDÉG: A mai zenék már csak digitális termékek, számítógépes zajok. Elkészül a remix remixe, te meg a gatyádba élvezel. Nulla, semmi, eltűntek a hangszerek. És ezek a mai sztárocskák?? Csak a botrány! Csoda, ha nem csavarodik a fára, amikor koncert után belőve volán mögé ül. Vagy legázol öt nyugdíjast! Bezzeg engem ennyiért lecsuknának, őt meg simán elengedik, mert a szuperügyvéd képes négy évről szabadlábra csökkenteni a büntit! Kurvára nem sajnálom Amy Winehouse-t sem, ő választotta ezt az életet. Amúgy Michael Jackson-t szerintem nem ölték meg: van egy videó a neten, amikor egy elhagyott pajta mögött kipattan a mentőautóból. Amúgy nem szerettem a dalait, nem is utáltam, amolyan semleges háttérmuzsika volt nekem.

 

Borkóstolón a borásznak:

ÖN: Engem aztán nem nyűgözöl le ezekkel az ócska bűvészmutatványokkal! Az elérhetetlenül drága versenybor gazdag köcsögöknek való, jó lesz nekem a kannás is, csak ne vakuljak meg tőle nagyon! Nem igaz? F*szomat az elegáns tanninokba meg a savgerincbe! Amúgy azokat a borokat, amiktől ti cuppogva a gatyátokba élveztek, már laborban keverik ki. Ott ölik meg a bor lelkét. És neked is véres a kezed.

 

Temetésen / esküvőn a papnak:

ÖN: Miről beszélsz, atyám? Mennyi szar dolog van a világon és mennyi vallás és te még mindig hiszel a saját vonaladhoz tartozó mesefigurában, akit a vicc kedvéért nevezzünk Istennek? Isten milyen vallású, he? Melyik vallásnak van igaza? Szerintem a halál után sincs semmi, ha megdöglünk, lélektelenül zuhanunk bele egy feneketlen sötétségbe, ahol úgy kialszik a tudatunk, mint egy kóbormacskának! És slussz. Tetszik vagy nem tetszik, ez van!!

 

Ön és a telefonmarketinges:

- ...Oké, most hagyja abba, nem érek rá se ma, se máskor. Maga sem szívesen végzi ezt a szar melót, szerintem óránként gondol az öngyilkosságra... De ne bánja, maga is csak áldozat, magát csak beidomították, hogy lelkesen árulja ezt a szarságot, miközben egy fejlettebb csimpánz ugyanúgy ellátná ezt a feladatot, ha tudna beszélni. Mielőtt lecsapnám, még szeretném elmondani, hogy fogadja részvétem, empatikusan képes vagyok azonosulni a helyzetével, maga nyilván már elmúlt 50, rájött, hogy korábbi szaktudása már senkinek nem kell, és ennyi évesen már nem veszik fel sehova, úgy érzi, semmire se jó, az energiája teljesen elapadt és... Ne szakítson félbe!... NA!

 

 

TIPP: a súlyosbítás érdekében használhatod a „Rajtam kívül mindenki hülye”-manővert. Ha ezekkel a mondatokkal nyitsz, máris fölénybe kerülsz, hiszen kapásból, mindenféle felvezető nélkül lekezelően bánsz az ellenféllel, így az  hamar meghunyászkodik: "- Ha egy kis eszed lenne... - Én a helyedben...- Látszik, hogy nem voltál katona... - Apád is inkább a falba verte volna a... - Na, te se vagy egy észlény... - Miért érzem magam szaláminak egy hülye-szendvicsben...?"

A bejegyzés trackback címe:

https://b-irodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr7612599281

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása