A mindenttudás, régi vágy. A Minden megismerése feltételezi a bölcsesség megszerzését és tudását. Általában csak az olyan emberek lépnek erre az útra, kik vagy képtelenek egyedül megmelkedni, vagy azok, kik a magány kötelén egyensúlyozva egy végtelen szakadék fölött lépésről lépésre győzik le önmaguk. Segítség nélkül. Tanok nélkül. A mindenttudás, régi vágy. A Minden megismerése feltételezi a bölcsesség megszerzését ésPapok vagy tanítók nélkül. Bárhogy is van, nem tesznek mást, mint keresik magukban az Ént.

Rémséges élmény annak megtapasztalása, hogy az Én, lehet több, mint ami valójában vagyunk, mutatunk, teszünk. Hatalmas űr keletkezik, mikor rájövünk; Többet érdemelnék magunkból. Többet akarunk tapasztalni és tudni. Ám a csillagok bámulása a múltat mutatja csupán. A sámánok ősi tudása, vagy ember alkotta filozófiák feltétlen elfogadása nem kiút. Az Én megszerzése egy folyamat. Sokkalta inkább azt kell vizsgálni, hogy az én –azaz mi – hogyan viszonyulunk a világhoz, mint azt, hogy a világ múltjában milyen utakat jártak végig elődeink csak azért, hogy a legvégén magukkal vigyék önmagukat a Mindenbe. Az emberiség számára érdektelen, hogy mennyire vagy felkészülve magadból, ahogy az is, hogy Magad képese-e bármely vélt vagy valós összefüggés megtapasztalására. A Minden nem azért született, hogy ítéljen, vagy ítélkezzen. A Minden arra való, hogy helyet biztosítson és lehetőséget ad, járd az utad.

A teljes szöveg elérhető. Hortolányi Gábor: Példabeszéd az Én-ről Folyó Kortárs Művészeti magazin