Éljen a szerelem?
2015. március 26. írta: farappa

Éljen a szerelem?

sziv.pngA pina egy isteni finom kis műszer, csodatevő csodalámpa, fényt hoz, bűnre csábít, nem az én durva, merőleges mancsomnak való, pedig szívesen beledugnám, hogyne dugnám, jól érezné ott magát, odabent jó idő van és nedvesség, mi igen jót tenne száraz, komisz markomnak. Beleütném az orromat is. Rá akarok unni, de nem sikerül. Egyszer írt egy nagyon kedves, nagyon fehér ismerősöm, azt kérdezte, miként tudná elfelejteni azt a lányt, aki kikosarazta, s kibe fülig beleesett, tövig, mert a lány annyira gyönyörű volt. Azt feleltem neki, hogy képzelje el a nőt máshogy, mondjuk kifordítva, akkor nem fogja annyira kívánni. „Képzeld el, ahogy slejmet köp ki, vagy kakál, majd meditálj el azon, hogy te ezekbe a szenny-üregekbe ténylegesen bele akarnád-e dugni a nyelved?” – mondtam neki. Megköszönte, császárnak nevezett, majd fürgén hazagyalogolt. Adott ugyanaz a nő, de mégse kívánod kifordítva. Miért? Lehet, hogy csak egy illúzióba voltál szerelmes, egy olyan érzésbe, ami csak benned volt, egy eszménybe, ami belül van és nem kint? Akkor lehet, hogy ehhez az egészhez nők nem is kellenek? Lehet, hogy egymagad vagy a boldogság, egymagad is boldog tudsz lenni, mert te vagy mindez? Minek nyúznád idegeidet idétlen kapcsolatokkal, ha sokkal kiszámíthatóbb egyedül lenni. Mit akar egy mai pina megragadni a világból? Mit akar felfalni az a zabálnivaló? Kinek a hétköznapjait akarja bevilágítani bolyhos kedvességével? A jó pina nehezen adja magát, nehezen nyílik meg, körülményesen lehet csak a közelébe férkőzni és elnyerni bizalmát. Túszul ejtheted, de igazán sosem lesz a tied.

Egy nő folyton nő, és minden nő lélegzik, mert a nőnek néha lelke van. De amíg addig eljutsz… a szerelem a világ Második legnagyobb átverése, mindent el lehet adni vele, pedig fogalmad sincs, mi az. Van, de ritka, amit legtöbbször összetévesztenek vele, az a szex utáni sóvárgás. A valódi szerelemnek csak érintőlegesen van köze ahhoz a túlmisztifikált..., hát hogy mondjam nem randán?... b*száshoz. A valódi szerelmet csak nyerni lehet, ebből fakadóan nagyon kevesen tapasztalják meg, mert ahhoz teljes paradigmaváltás és nyitottság kell. Olyanná kell lenned, mint egy gyermek. Baszni mindenki tud, a majmok is. De a szerelem... hát, az.... Keresni nem lehet, mert keresve nem lehet találni: megtörténik, vagy nem. Volt egyszer egy tartós távkapcsolatom, soha nem találkoztunk, nem is leveleztünk, mert nem is ismertük egymást. Aztán szakítottunk. És ez avatta örökkévalóvá azt, ami köztünk volt.

A nő nem csak nemi szerv

Pina: egykor a császárok italának nevezték és a hosszú élet titkának tartották. Jót tesz az unalom és az isiász ellen. Háborúk robbantak ki miatta, egy ilyen nyálkás, hisztis, sötét lyuk miatt.
Gyakran megnézem a nőket az utcán, mindet. Azok visszanéznek, és tán arra gondolnak, „nahát, biztos azért néz ez a szép, szőke, stramm legény, mert annyira kíván” – holott a csalafinta valóság más. Eltérő. Azért nézem, mert gondolatban azzal próbálkozom, felvenném-e a ruháját, illetve, milyen érzés lehet úgy közösülni, hogy pinám van. Amikor belém hatolnak és kiráz az orgazmus. Irigylem a női orgazmust. De a nő nem csak pinából áll. Van rajta cici is. Néha nem is akarok mást, csak ábrándozni, csak nézegetni őket és elképzelni, milyen lehet rajtam, gondolatban felpróbálni belső szerveit, s azokkal pipiskedni a tükör előtt. Nincs fehérebb egy női májnál.

Éves koromban még semmit se tudtam az AIDS-ről, míg nem akadt egy barátom, aki volt olyan bátor, hogy elkapja. Aztán már nekem is kellett, én is akartam egy sajátot. Egy ugyanolyat. Végül szóltak, hogy ez nem egy jó dolog. Nem tudok abból jól kijönni. Számba vettem a lehetőséget, avanzsáltam piedesztálra, aztán letettem róla. Időre volt szükségem, ezért vettem egy kvarcórát. Nem volt mutatós. Zárójel kizárva. A szerelmet nem tudod megvenni vagy kierőszakolni, abba csak beleesni lehet. Permanens hús vagy, ép ésszel felfogva. Az egyszerű emberre ráköszönt a szerelem, HELLO!! míg a bonyolult emberre soha. A legtöbb szerelem nem az a szerelem, amiről ez a poszt szólhatott volna, de nem szólt – hallgatott végig.

Len Lelevin így elmélkedik a szerelemről:
Sok szó szerint a szerelem jó. Ugyanezen szájak szerint van némi gyönyör a szomorúság alján. Hogy paralel szerelembe essek, ahhoz nem voltam elég jó vagy rossz. Elnéző vagy megbocsátó. Őszinte vagy hazug. Sok és gyönyörű. Kék vagy piros. Vessünk keresztet, arassunk halált. Zakóban és modorban. Szerelem helyett szívesebben lennék ügyvéd vagy orvos, de se a sértett felperest, se a vértanúkat nem bírom!! Ezért lettem inkább néhai, és nem örök szerelmes. Bolond az az őrült, aki képzeli magát! (A bolond és az őrült közt is hatalmas a különbség: a bolondban van némi fennkölt báj, az őrült viszont veszedelmes és tudatosan gonosz). A szerelem az a fenyves, ahol a farkas farkast kiált. De ki kinek a farkasa? Milyen, amikor egy férfi farka farkast kiált? A horrorfilmekből tudjuk, hogy csak akkor szabad lemenni a pincébe, ha nem ég a villany. Te ne tégy így: olts villanyt és úgy merülj el a szerelembe.

A bejegyzés trackback címe:

https://b-irodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr577290353

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása