Mi van veled, pálcikaember?
2015. március 16. írta: Hortolányi Gábor

Mi van veled, pálcikaember?

avagy interjú egy céltudatos magyar íróval

arthur_madsen.jpgArthur Madsen nem az a tipikus író, nem irodalmár, sőt, még csak B-irodalmista sem. Egy, a harmadik könyve megjelenése előtt álló kreatív alkotóról van szó, aki elhatározta, hogy bármennyire is nehéz, nem a kitaposott ösvényt választja, ami sajnos a magyar könyvkiadásban legtöbbször sehová sem vezet. Megpróbálja alkotásait a saját elképzelései szerint, a saját ötleteivel eljuttatni az olvasókhoz.

Az ő története nem egy tündérmese, a megszokott értelemben nem beszélhetünk sikersztoriról, ahogyan sikerszerzőről sem, hiszen Arthurt nem fogjuk megtalálni a celeblistákon, vele nem készítenek mélyinterjúkat az irodalmi magazinok. Nem dicsekszik az eladott példányszámaival, annak ellenére, hogy ő az elmúlt évek egyik legsikeresebb magyar írója. Ő inkább meghúzódik a háttérben és csinálja a dolgát.

A B-irodalom csapata vele készített egy rövid interjút.

 

Amikor megismerkedtünk „pálcikaember" voltál, amolyan „nemvalamikedvesfickó". Élnek még benned ezek a karakterek, vagy ma már Arthur Madsen vagy, az ember, aki sikerkönyveket ad ki?

Természetesen én is, mint mindenki más, változtam az évek folyamán, alakít az élet és a tapasztalat, de legbelül ugyanaz a „pálcikaember" és „nemvalamikedvesfickó" maradtam, akit egykor megismertél.

A sikerkönyv Magyarországon már egy meghatározhatatlan fogalom. Ebben az országban mindenki író, sikerszerző és bestsellereket ad ki. Nyilván sok kiadónak ez a marketing szövege, de én ilyet soha nem állítottam magamról. Csinálom a dolgom, a saját elképzeléseim szerint, ez sokaknak tetszik, sokaknak nem, ennyire egyszerű ez a történet.



Valahol azt írtad ismeretségünk kezdetén, ahhoz, hogy mindenki szeressen, nagyon sokat kellene hazudnod. A hivatalos rajongói oldaladon több mint húszezer „rajongód” van. Túl sokat hazudtál?

Nem kell a közösségi oldalak adatait túlmisztifikálni, a like szám nem feltétlenül mutat hiteles képet, nagy jelentősége nincs és bevallom őszintén, hogy nem is szeretem ezeket az oldalakat, de sajnos „kell".

Többször kérik rajtam számon, hogy miért nem posztolok többet, lehetnének sűrűbben bejegyzések a facebook oldalamon. Nos, erre roppant egyszerű választ tudok adni. Úgy vagyok ezzel, mint a való életben: akkor szólalok meg, ha van mondanivalóm. Természetesen ismerem a social media apró trükkjeit, csak nem alkalmazom őket. Arra használom az oldalt, amire eddig is. Közlésre.


Mi az a FIVE?

mi_az_a_five.jpgA FIVE egy öt részesre tervezett ifjúsági fantasy sorozat. Régóta szerettem volna már egy olyan könyvet, ami a fiatalabb korosztálynak készült és ennek most jött el az ideje. Elsősorban azoknak a gyerekeknek íródott, akik egyáltalán nem, vagy csak nagyon keveset olvasnak, éppen ezért könnyű a nyelvezete. Aki ismer, az tudja jól, hogy régóta támogatom az árva és nehéz sorsú gyermekeket, ők is ihletet adtak hozzá, nem véletlenül vannak a regényben árvaházi szereplők is.

 


A FIVE sorozat mennyire irodalom és mennyire inkább egy irodalmi projekt? Pontosabban hová vannak helyezve a hangsúlyok?

Volt egy ötletem, mind a regényre, mind pedig a sorozat köré épített dolgokra. Én is, mint általában minden szerző, szembesülök azzal, hogy amikor megjelenik a könyv, hogyan tovább? Ha nem vagy celeb, vagy járatos az irodalmi körökben, akkor bizony fel van adva a lecke. Embert próbáló feladat. Mivel nem vagyok és nem is akarok celeb lenni, és az a hátsó fertály sem született még meg, amit fényesre nyalnék, inkább járom a magam útját. Ez természetesen azzal jár, hogy közben hozok jó és rossz döntéseket. Ez az út sokkal rögösebb, de rengeteg izgalmas lehetőséget is hordoz magában


Még mindig a zoknis Madsen vagy, vagy ma már inkább a FIVE az, ami meghatározza írói pályafutásodat?

A zokni című novellám, életem végéig elkísér majd. Édesanyám, Isten nyugosztalja, ennek üzenetét hagyta rám örökségül és próbálok ennek megfelelni a mindennapokban. Természetesen a FIVE is fontos szerepet tölt be az életemben, ez határozza meg a jelenemet és mutatja a jövőm.

Meg lehet élni ma Magyarországon az irodalomból?

Bizonyára van egy szűk réteg itthon, aki megél belőle, de ők vannak kevesebben. Nekem ez soha nem volt célom, szeretem a munkám és azt, amit csinálok. Az írás hobbi, nekem így teljes az életem.

Rendre hallani a sajtóban, hogy a könyvterjesztési piac – az ott tapasztalható anyagi káosz - gátolja az eladásokat, mi erről a véleményed?

Azt gondolom, hogy ebben sokaknak megvan a felelőssége, és a könyvpiac helyzete tökéletesen tükrözi az országban zajló állapotokat. Ebbe a témába nem szeretnék jobban belemenni, mindenki számoljon el a maga lelkiismeretével.

Az első könyved - Az elátkozott nap - még egy izgalmas krimi volt. A FIVE pedig egy ifjúsági fantasy regény. Miért a váltás?

Az elátkozott napot még nagyon fiatalon írtam, régebben az a műfaj vonzott, és amikor lehetőség nyílt a kiadásra, kihasználtam az alkalmat. Akkoriban még nem kacérkodtam az írói pályával, éppen ezért nem mondanám, hogy mindenre fel voltam készülve. Nem titok, hogy én is, mint oly sokan, magánkiadással kezdtem, de mostanra eljutottam arra a szintre, hogy lát bennem a kiadó potenciált és durva kifejezéssel élve, be mernek vállalni. Csűrhetjük – csavarhatjuk a dolgokat napestig, írhatsz akármilyen jól, ha nincs benned kraft, és nem tudsz a kiadó számára rentábilis lenni, elvesztél. Az sem titok, hogy volt több ajánlatom is, de mivel ragaszkodó típus vagyok és szeretek a kiadómmal együtt dolgozni, maradok továbbra is a Scolarnál


Nem érzed azt, hogy a FIVE valójában nem más, mint egy replika, Harry Potter utánérzéssel?

Ezek szerint nem olvastad az első részt. Tudom, hogy az emberek szeretnek kategorizálni, hasonlítgatni és mindent berakni egy polcra, de ezzel nem értek egyet. Azért, mert gyerekek a főszereplők, és vannak benne fantasy elemek, nem kell rögtön a Harry Potterre asszociálni. Az első rész megjelenésekor több sajtóorgánum is ezt tette, de én soha nem mondtam és nem is sugalltam ilyet. Valaki kitalál valami orbitális butaságot, egy kattintást generáló dolgot, a többiek pedig átveszik, a szerző meg csak pislog, mint hal a szatyorban


Indítottunk egy sorozatot „Hogyan legyünk híres írók” címmel a B-irodalom blogon. Te tudod, hogyan legyél híres író? Illetve akarsz-e híres író lenni?

Ne legyünk álszentek, úgy gondolom, aki könyvet ad ki, eljátszik a gondolattal, hogy mi lenne, ha… Nem hiszek a tündérmesékben, csak a kitartó és kemény munkában, amiből tündérmese születhet. Magyarországon elméletben mindenki tudja, mit és hogyan kell csinálni, de amikor gyakorlati megvalósításra kerül a dolog, elfogynak a főmegmondók. Azt se gondolja senki, hogy igazak azok a pletykák, amiket olvasnak a bulvárlapokban azokról a könyvekről, melyek valóban világsikerek. Külföldön teljesen másképpen működnek a dolgok: egy jól működő gépezet van az író, a könyv és a kiadó mögött. Itthon, te vagy a gépezet. Ha nem kaparod ki magadnak a gesztenyét, senki nem fogja helyetted. Nyilván a kiadó is mindent megtesz, ami tőle telik, de nagy a harc a piacon, korlátozottak a lehetőségek és a legtöbb helyen nem szakemberek ülnek pozíciókban. Adhatsz ingyen könyvet bloggereknek, hogy pozitív értékeléseket, véleményeket írjanak rólad, mozgósíthatod a haverokat, hogy fényezzenek mindenfelé és így tovább. Engem ez az út nem érdekel. Én nem akarok senkivel harcolni, rivalizálni, csak csinálom a dolgom, próbálok egyedi dolgokkal előjönni és csak a célra fókuszálni. Mi a cél? Engem a kíváncsiság hajt, hogy hol az út vége és közben milyen állomásokat tartogat. Mindig lehet fejlődni, valamit jobban csinálni. Nap, mint nap jönnek az újabb és újabb ötleteim, és ennek köszönhetően a célok is gyorsan körvonalazódnak. Nem telik el nap, hogy ne jusson eszembe az a srác, aki elindult a csóró, vidéki családból a fővárosba szerencsét próbálni. Tartok, ahol tartok, elértem, amit elértem, és ha rajtam múlik, ez még csak az útnak a kezdete és látod, ez már egy tündérmese első néhány sora. Fontosnak tartom azt, hogy ha valaki bejárt egy utat, másoknak adjon vissza a tapasztalataiból. Én is ezt teszem, sokaknak segítettem már a pályájuk valamely szakaszában, bár most már megválogatom ezt is. A bizalmat ki kell érdemelni. Baromira izgulok értetek, várom már, hogy kezembe foghassam az első könyveteket, ugye tudjátok? Akiknek szól, azok ezt értik.

És a legfontosabb kérdés: Mikor kerül a boltokba a FIVE 2?

2015 júniusában, a 86. ünnepi könyvhétre van kitűzve a megjelenés. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik segítettek és segítenek a tündérmesém folytatásában. Köszönöm.

A bejegyzés trackback címe:

https://b-irodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr677264837

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása