Nemzeti ünnepen nem tüntetünk.
2016. március 14. írta: Hortolányi Gábor

Nemzeti ünnepen nem tüntetünk.

Nemzeti ünnepen nem tüntetünk. A nemzet esze nagy tömegben nem lehet hülye! Vagy mégis?

egyenfejek.jpg

 

Olvasom, hogy a liberálbalos sokaság, akik éppen nyomorognak a mocsok konzervatív-náci kevesek elnyomása alatt, még mindig nem tanulta meg, hogy élő fogalom a nemzet is, és az ünnep is. Ha a kettőt egyben említjük, akkor már illik azt méltósággal kezelni, még akkor is, ha a méltóságról nem sok információjuk van, de tudják mi az, sőt valaki tegnap a lábán fogott is kettőt a demokratikus Jézus Krisztus kör délutáni Orbán gyűlöletén.
És láthatólag nem is fog eljutni ez a kifinomult ízlésű, „sokkal többet érdemlő” réteg oda, hogy megértse, miért fontos a nemzet, és az ünnep.
Nekik a szocializmus volt a jó a maga nemzetköziségével, mikor nyugodtan lehetett lopni a gyárból, hogy felépüljön a hétvégi ház, ahol zugpálinkafőzésből lehetett egy kis mellékeshez hozzájutni.
Nekik ez a nemzetköziség most az Ejrópa, amit pont az ő szintjükön irányítanak éppen, egy iskolázatlannal, egy alkoholistával, és egy a hatalomtól megrészegült nagymamával. Aki úgy viselkedik, mintha a világ összes farháta az övé volna
.
Ők kérem a nemzetköziségre, a pörköltre és a lábszagra vannak berendezkedve évtizedek óta, és ha ezt nem kapják, meg akkor diktatúra van.

Persze joggal merül fel, hogy miért mondok én ilyeneket, mikor a nemzet értelmisége fog tüntetni, most március 15-én nem pedig a gyurcsány-kommandó, akik az, aki nem velünk van az ellenünk elv alapján minden nem gyurcsányistát még teljes sötétségben is képesek torkon harapni a protkójukkal, főleg ha az áldozat előtte csirkefarhátot evett, mindegy hogyan elkészítve.

Azt mondom a nemzet esze nagy tömegben nem lehet hülye! Márpedig ki más volna a nemzet esze, mint a gyermekeinket oktató tanári kar. Ha már a Konrád-Heller-Farkasházy-Vágó vonal nem jött be. Bár félek, hogy a négy közül három simán kikérné magának, hogy én egy lapon említem őket.

Nos azért bátorkodom ilyet mondani, mert olyan nincs, hogy a nemzet értelmisége. Olyan van, hogy degenerált balliberálás okoskodó, aztán olyan is van, hogy félművelt konzervatív művészféle, sőt olyan is van, hogy liberális egyetemi tanár, de még olyan is, hogy államilag finanszírozott gondolkodó. Meg vannak spindoktorok, és olyanok, akik azt hiszik, hogy kibaszott okosak, de cserébe mindenkit lenéznek és az a vita, hogy nincs vita, mert bunkókkal nem vitatkozunk, pláne, ha az fasziszta. Na, ők azok, akik rendszeres időközönként máig harcoló SS alakulatokat vizionálnak Budapest utcáira, akiket a teljes magyar társadalom támogat - mert mocsok fasiszták -, és ettől van az, hogy Magyarországon a XXI. században valóban vannak még antifasiszta ellenálló partizánok, akiknek egyetlen reményük a negyedik köztársaság felkent apostola.

A tanárok, azok tanárok. Nem mellesleg, joggal felháborodott tanárok, akiknek annyi eszük nincs, hogy megértsék: Nemzeti Ünnepen nem tüntetünk. Tanárként pláne nem. Mert azzal oda lesz az a maradék méltóságunk is. Már ha lehet méltóságról beszélni olyanok körében, ahol a főiskolai kóterben az egyetlen hasznos időtöltés a gruppen sex volt füvezés közben, és bizony többen elmondhatják magukról nemtől függetlenül, hogy több nemi szervet markolásztak már életükben, mint kilincset. És nem csodálkozzunk, hogy a matek-furulya-történelem-swinger szakos tanárnő nem érti, miért nem lesz többé hiteles, ha amúgy a szabadságharc ünnepén, kéjesen üvölti az orbántakarodjot.
Nem nagyon érti, mert nem sok(k)ban különbözik az egyszeri prolitól – kit jó eséllyel tanított is - akinek az ünnepből az jön le, hogy:
- „Négynapos!
Áááá, gecik, le kell egyet dolgozni… én kibaszok velük, hallod, kibaszok velük, én szabit veszek ki. Rohadjak meg szabit veszek ki.
Hallod! Négynapos. Összedobjátok a sörre meg a húsra a pénzt, én adom a bográcsot, meg a fát.
Nem, nem fog esni, de ha esni fog, akkor garázsba, de akkor be kell szállnotok a gázba is, én is pénzért veszem.”

Mondom, a nemzet esze nagy tömegben nem lehet hülye.
Vagy mégis?

Értem én, hogy nem keresnek annyit sem, mint labancországban egy takarítónő, de cserében minden csak kicsit drágább itthon. Azt is értem, hogy a hivatástudat nem képes mindig legyőzni a KLIK által generált körülményeket. De még azt is értem, hogy frusztráló lehet naponta annyi sok hülyegyereknek elmagyarázni a mágnesességet, irodalomszakosként.
Viszont én sem nyertem lottóötöst, és a farkam se áll egész nap. Mégse tüntetek. Sem nemzeti ünnepen, mert akkor ciki is -, sem bármikor máskor. Mert értelmetlen ez a tüntetés dolog. És nem is elegáns. Ha meg le akarom járatni magam, akkor inkább részegen lehugyozom a főnököm kocsijának a kerekét, mert akkor legalább egyéni hős leszek a saját szememben. De egy tömeg sokadik embereként, vonyítani az orbántakarodjot, azért nem érdemel becsületrendet, lássuk be, még akkor sem, ha amikor írod a memoárjaidat, akkor az első sorból üvöltöttél, és csak azért nem voltál szónok, mert kicsit be voltál rekedve.

Persze a nettó hülyeséget lehet bátorságpróbának is felfogni, és akkor már indokolt minden tüntetés az év minden napjának, minden órájában, és akkor talán egyszer csak összejön a sokaság, ami legyőzi a kevesek hatalmát. De tanárkén pláne tömegesen, akkor sem kéne hülyének lenni. Mert a hülyeségre nincs mentség. Az sem, hogy a tanári diploma mindig is azok diplomája volt, akik máshol nem tudtak tovább tanulni, de szakmát nem akartak szerezni, mert ki akar szövőnő lenni, vagy gyors és gépkocsi rakodó, ha tanár is lehet. De tanárként legalább annyit érteni kéne, hogy nemzeti ünnepen nem lehet forradalmat csinálni, mert a nyomorgó sokaság fitnesz-wellnessben van éppen, és bár nyakig a meleg vízben egyetért a célokkal elméletileg, csak szarik bele. Mert tudja, hogy hiába hatszoros olimpiai bajnok, fejben tájfutásban, akkor sem kapja meg az olimpiai bajnokoknak járó életjáradékot.

De nehogy bárki azt higgye, hogy nekem felemelő Orbán műanyagdzsentri világában. Mert nem. Nekem is ugyanolyan szar a hideg szél nélkül, mint bárki másnak. Én is látom, hogy egy szülő erősen kétségbeesik, amikor választania kell, hogy a KLIK által finanszírozott közneveldébe adja e a gyerekét, ahol a tancsomag kötelező része a szarópapír, és a kréta, és hazaírást kap a szülő, ha hetente nem küldi be, vagy valamelyik Waldorf intézetbe adja a csemetét, ahol garantáltan hülyét nevelnek belőle a liberalizmus jegyében. Én is látom, hogy inkább támogatott, mint tiltott hobbi a „készítsük fel a gyereket a „Londoni pincérkedésre”, mert itt jelenleg a szemünk láttára lopják szét az országot a haverok.
Mégis azt mondom, hogy nemzeti ünnepen ünneplünk, nem tüntetünk. És aki nem érti, hogy miért azzal tényleg jobban járunk valahol egy Londoni gyorsétterem fekete-mosogatójába, mint a tanári katedrán.

A bejegyzés trackback címe:

https://b-irodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr338475162

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása