Kiskapitalista kalauz / szócikkek

'Ny', mint Nyitott gerinccel

„Nyitott gerinccel az utcán. A vége mégiscsak ez lett. Csinálom ezeket a papírrózsákat, mert a szépérzék még nem veszett ki belőlem. No és valamiből meg kellene élni.

De nem megy a bolt. Néha egy-egy ember vásárol, de sokáig semmi. Azt is megkapom néha, hogy ez csak egy trükk, amivel kicsalogatom a pénzüket. Múltkor egy járókelő rám mutatott, és azt mondta az ismerősének: Nézd a szutyok, mivel próbálkozik!

Nyugdíjat nem adnak, ahhoz húsz papírt be kellene szerezni, de mikor, amikor biztosítani kell a megélhetésemet is. Egész nap itt kell ülnöm, különben nem keresem meg a napi kenyeremet. Egy napig meg képtelen vagyok éhezni, legyöngülök, fáj a fejem, rosszul vagyok. Csak aki masszívan iszik, az bírja ki étel nélkül. Én nem iszom, nem dohányzom, meg is érzem az éhséget. Hatórás munkát talán még el tudnék vállalni betegen is, a rokkantnyugdíjam pedig kiegészítené a keresetemet.

Most így alkotok, origamikat gyártok. Aki azt gondolja, könnyű játék, annak azt ajánlom, próbálja ki. Meg fogják tudni, milyen nehéz hajtogatni. Egy évig tanítják a tanfolyamon, mire megtanulod, kész mester vagy. Fél órába telik egy virág elkészítése. Az ujjaim elfáradnak, időnként pihentetni kell, mert ez olyan, mint a gépelés.

Gyerekkoromban azt mondták rólam, lusta vagyok, rossz tanuló vagyok, de még a padban sem tudtam ülni, fájt mindenem, nem tudtam odafigyelni. Később kiderült, azért, mert nyitott gerinccel éltem. Az orvosok nem ismerték fel a betegségemet, ha jól állítják fel a diagnózist, engem meg kellett volna operálni. De tévedtek, és utána már senki sem foglalkozott a gondjaimmal. Elintéztek annyival, hogy gyenge képességű vagyok. Éppen hogy elvégeztem a nyolc általánost, de ennyi. S mivel elhanyagolták a bajomat, megtámadtak más betegségek is, így munkanélküli lettem.

De nem rögtön. Még maradt volna nekem a családom. A mostohaapám, akivel anyám összeállt, rendszeresen verte a húgomat és anyámat. A lány gyakorolt a gitáron, erre ő bement, és lekapcsolta a villanyt. Szó szót követett, végül elverte a húgomat. Odaálltam és azt mondtam neki: Velem próbálkozzál! Te hatvanéves vagy, én tizennyolc, de nyomorék, egyenlők vagyunk. Amikor jöttél, azt mondtam, Isten hozott, most azt mondom, az ördög visz el! Ha anyám nem áll közénk, megölöm.

De anyám közénk állt. Később pedig mellé, mint kiderült. Ketten kifőzték, hogyan semmizzenek ki minket a vagyonból. Megvették a házunk tulajdonjogát –tudtunkon kívül- és eladták a fejünk fölül. Nem volt beleszólásunk, sem jogunk, ők ketten máshová költöztek. Minket kiraktak az utcára. Anyám saját vére ellen fordult, szerintem az a legrosszabb, ha valaki ezt teszi.

Az utca nem embernek való. Aki teheti, meneküljön innen. Rengeteg a feszültség a hajléktalanokban. Egy liter bor miatt összeverekednek. Pedig nem is bor az, hanem kilincsmosó. A gyakori fertőzések ellen nem véd, a gondolkodást viszont megszünteti. Egy magamkorabeli srác lábát megtámadta egy csúnya fertőzés. Mondtuk neki, hogy menjen orvoshoz, de hiába beszéltünk, többet jelentett neki az ivás. (A kilincsmosó.) A betegség az egész alsótestét megtámadta. Tőből le kellett vágni mindkét lábát. Most tolókocsiban ül egész nap. Így jobb neki?

Ha közeledik a főszezon, máris megyek a Balatonra. Ott sokkal jobban keresek, a németek nem sajnálják a pénzt az ilyesmire. Budapesten vegetálok, elrohannak mellettem, még szórakoznak is rajtam. Más után kell néznem, kereskedek én mindennel, amire igény van. Ha nem kell a jó, legyen a rossz. Ezek a stiklijeim, amikről nem beszélek.

Három hónap Balaton nem elég ahhoz, hogy fenntartsam magam. Főleg ha meg akarom húzni magamat valahol. Képtelenség annyi tartalékot képezni. Éppen ezért van egy tervem: kijutni Kanadába. Érdekes dolgokat hallottam arról az országról. Ha kijutok, itt is hagyom a magyar állampolgárságomat. Minek nekem a magyar állampolgárság, ha nem tudom használni semmire?

Mindent elvállalok ezért. Ha alá kell írni egy papírra a nevemet, megteszem. Akadnak emberek, akik megkeresnek, hogy legyek a strómanjuk. No meg a füvet is hamarabb eladom, mint az origamit. Százszázalékos haszonnal. Ne beszéljünk erről. Ki fogok jutni innen, mert hajlandó vagyok dolgozni érte. A régi ember meghalt, és egy új ember született. Az új ember egyedüli célja a túlélés.

Ha nem kell a jó, legyen a rossz.”