Paládi Zsolt: Szingliász - Egy Vénusz-papnő szenvedései négy tételben
2015. január 20. írta: farappa

Paládi Zsolt: Szingliász - Egy Vénusz-papnő szenvedései négy tételben

be222.jpgÓ, hogy elfáradtam az élet folytonos vesződségeiben, a mindennapi csip-csupságokban! Nem is csoda, hisz félemberként vagyok kénytelen létezni ebben a kegyetlen világban. Mióta Zeusz kettéválasztotta az embereket női és férfi részre, mi nők, szerencsétlenül bolyongunk a világban férfi felünket keresve. Én már öt éve keresem kétségbeesetten a másik felemet. Keresem azt, akivel tökéletesen kiegészítjük egymást, az igazit, akiből csak egy van, akivel egymásnak vagyunk teremtve! De jaj, sehol sem találok a férfiak közt olyan finom lelket, mint amilyen én vagyok. Akármerre nézek, vagy munkába temetkező és unalmas, vagy harsány és sört vedelő hímneműeket látok szerteszét. Talán igaza lehet egyik szinglikönyvemnek, amelyik sommásan így beszél a férfiakról: „Amelyik nem alkoholista, az munkaalkoholista…” Nincs bennük erő, sem fantázia, illetve amelyikben erő van, abban fantázia nincs, akinek pedig van fantáziája, az olyan gyenge, mint a devizahitelben úszó kisvállalkozó.

Bezzeg másképp éreztem magam Párizsban, a szerelem fővárosában! Ahogy a Latin negyedben bolyongtam, megszólított egy Férfi. Épp egy sarkon álltam, bizonytalankodva, mikor széles mosollyal felém közeledett. Hullámos hajával szelíden játszott a szél. „Chersez, chersez…” – dadogtam. Mit keres? – kérdezte. – A charmjának a titkát keresi? – mondta szemembe nézve. Csak ezt a két szót mondta és továbbment, de ez a két szó is olyan csodálatos volt és annyira jólesett nőiségemnek. A magyar férfiak miért nem tudnak így bókolni?

Ma reggel azzal az elhatározással ébredtem fel, hogy a Sorsnak egy jelet kell küldenie felém. Soha ilyen tisztán nem éreztem még, hogy karmikus energiák áramlanak a számítógépemből. Odaléptem hát és az apróhirdetéseket kezdtem böngészni egy közösségi oldalon. És akkor megláttam őt! Arcképes hirdetés volt, egy megbízható külsejű, idősebb úriember tanítványokat keresett francia magánóráira. És igen, abban a percben tudtam, hogy ő az! Rajongok a francia kultúráért. Ez már önmagában is jel, hogy teljesen egymáshoz simuló lelkek vagyunk. Tökéletesítem a tudásomat és közben megszerzem magamnak Guilleaume-ot – magamban így neveztem választottamat. Nemhiába várakoztam annyit, íme, most előttem állt egy nemes vonású, európai kitekintésű, charmos és ellenállhatatlan Férfi, akinek én leszek majd a legféltettebb gyémántja.

Még aznap találkoztunk. A fényképhez képest ugyan kissé ráncosabb, gyűröttebb volt, és az is kiderült, hogy húsz évvel idősebb nálam, de mindez nem zavart. Majd mellettem teljesen megújul az én drága, sokat szenvedett Guilleaume-om. Oly fontos nekem, hogy határozott arcélű és érett ember, nem olyan kölyökképű Di Caprió, aki a Titanicon is a tengerbe veszett lúzerek közé tartozott. Ahogy elbeszélgettünk, éreztem, hogy szívcsakránk egymásra hangolódott. Ó, milyen boldog vagyok ma!

 

Sajnos, kiderült, hogy Guilleaume-nak egyelőre csak titkos ékszere lehetek, ugyanis huszonöt éve nős. Persze számomra nem is kérdés, hogy korosodó feleségét és két kamasz gyerekét el fogja hagyni értem, de oly türelmetlenül várom a pillanatot! Egyik óránk után szerelmem a maga tartózkodó modorában célzást tett arra, hogy szeretne engem testi valómban is megismerni. Egy hét múlva megismételte ajánlatát, most már kevésbé elegáns formában. Ez zavarba hozott. Legutoljára a filozófiát tanító egyetemi docenssel feküdtem le. Öt évig rendszeresen jártam randikra, de csak nagyritkán találtam méltónak arra valakit, hogy egy második esélyt is adjak. Nem szeretnék ezekről beszélni, hisz nőtársaim tisztában vannak azzal, mire gondolok. Ha nincs az a szikra, ami kipattan köztünk, nem érdemes vesztegetni a drága időmet. Engem azonnal le kell hengerelni. Persze vannak kizáró okok. Ha túl sokat beszél, vagy túl keveset, ha túl nagyvilági, vagy túl unalmas, ha nem beszél egyetlen nyugati nyelvet sem, ha értéktelen a diplomája vagy ha sört rendel az étteremben, rögtön elbukott. Igaz, Guilleume is gyakran fogyaszt alkoholt, de az egészen más, ő mindig rövidet iszik, főleg whiskyt, ami mégiscsak úriembereknek való ital.

 

Nem is tudom, miként írjam le zaklatott lelkem hullámzásait. Ma döntésre került sor Guilleaume és köztem. Tragédia történt és én könnyek közt írom ezeket a sorokat. Az óra folyt tovább a szokott medrében, mikor egyszer csak választottam a szoknyám alá nyúlt. Való igaz, a nyári időre való tekintettel kissé rövidebb szoknyát vettem fel a kelleténél, de megbíztam tanítóm önuralmában és úriemberségében. Elhajtottam kezét, de ezzel nem érte be. Hamarosan lefejtette vállamról mélyen dekoltált blúzomat, majd ajkát mellemhez nyomta és csókolni kezdte. Én tiltakoztam ellene, de hiába. Megmagyarázhatatlan módon elöntötte a vad, állati indulat és úgy viselkedett, mint egy megszállott. Egyszerűen nem ismertem rá. Néhány percig így vívtuk küzdelmünket, de balszerencsénk volt, mert a piacról hazaérkező felesége felfigyelt a zajra. Benyitott a szobába, és látva a pikáns jelenetet, rárontott férjére. Káposztafejeket rejtő súlyos cekkerét könnyű buzogányként forgatva szorgosan ütötte hitvese fejét. Az maga elé tartotta védekezőn kezeit, de még így is megsemmisítő csapásokat kapott. Miután végzett vele, felém fordult, kirántotta a széket alólam, én a puhábbik felemre huppantam és a zöldséges szatyor tartalmát a fejemre ürítette. Minősíthetetlen szavak kíséretében kiparancsolt a házból és megfenyegetett, hogy be ne tegyem a lábam többé hozzájuk, különben közelebbről megismerem sodrófakezelési tudományát.

 

Ó, Zeusz, miért csináltál ilyen nagy marhaságot velünk, emberekkel, hogy kettéválasztottál minket női és férfi részre! Lásd, én most el vagyok tiltva férfirészemtől! Én, Vénusz hiteles papnője, aki elveszítettem az egyetlent, az igazit, felülbírálom törvényedet! Azért sem vonulok kolostorba! Ősszel egy évig Franciaországban fogok dolgozni, hátha ott is van egy másik felem…

A bejegyzés trackback címe:

https://b-irodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr77063471

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása