Készülsz már a szeretetre? A meglocsolásra? A megbocsátásra? Ma van a szeretet egyik ünnepe és tojás. De a nyúl nem csak az ajándékozásról szól. Hanem másról. És végre egyszer nem a nyuszinak kéne ajándékot hozni, hanem neked neki! Én olyan ajándékot szeretnék, amit a gazdag gyerekek kapnak. Mindegy, mi: jó lesz. A nyuszi olyan állat, aki korán reggel benyomást kelt, gyerekek javára. Húsvét a kedvencem, minden oldalról. Tudjátok, miért szeretem a húsvétot? A szaga végett. Ami a mai napig pont olyan, mint gyerekkoromban, amikor mamili minden húsvét vasárnap megterített a nagy diófa árnyékában, mi meg kiültünk rá és onnan ettük a habos kalácsot sörrel, a jércét fürjtojással és az ivólevet vesepecsenyével. Azok voltak a jó idők, reggeltől-estig! Ha papili kicsit többet ivott a pohár kelleténél, úgymond: a fenekére nézett, hát fennhangon nevetett, nevetett mindenen, a slaugon, a burgonyán, a félrecsúszott ablakpárkányon, a levegő friss tavaszi földszagán, a csirkéken, mindenen. Amikor megborult, el akartam kapni, de a nagyi szólt, hogy oda ne rohanjak. Délután papili hirtelen beborult és fennhangon politizálni kezdett, ott, mindenki szeme láttára, összepolitizálta a légteret, majd szellentett és elszaladt a kertbe. Sose láttuk többé. Aznap nem.

Aztán meglocsoltuk a tantit ünnepélyes keretek közt, hogy a szeme sem állt jól! „Zöld erdőben jártam, körülmények közt tétováztam…” – hangzott a versi, stb. satöbbi.

De ma nincs egykor… Ma ma van.

Tavaly húsvétra csokiborjút kaptam egy volt exemtől, ügyes étbevonósat, ehetőt. Meg egy doboz cigit is kaptam mellé. Régen Marlborot szívtam, a Marlboro a cigik Milkája, de ma már csak tekerősre fussa. „Én csak olyan ajándékot adok, ami már eleve be van csomagolva, és a cigi be van” - mondta exem dévaj kacagás közepette, majd szeretkezni akart velem, a régi idők emlékére, mire én azt mondtam, ne haragudjon, annak már vége, ne nehezítse meg a dolgot, de 200 ezer forintért lefekszem vele, egyszer, egyetlen alkalommal, óvszerben. De annyi nem volt nála. Így locsolatlanul hagyva, letörten hazament.

Az imént azt mondtam, hogy a Húsvét a kedvencem, de csak 54%-ban voltam őszinte. Ugyanis történt egy kellemetlen élményem az általánosban: húsvéti csínyra készültünk velem egykorú gyermektársaimmal. Sosem felejtem el, amikor általános kölyök koromban osztályfőnöki órán az Anikó néni teáját kicseréltük egy laza csuklómozdulattal, szabad kezünkkel, homlokegyenest lecitines tojásra, amit a föciszertárból csentünk, mert tudtuk, hogy Anikó néni allergiás lesz és majd milyen viccesen fog viselkedni. Honnan is tudtuk volna gyerekfejjel, hogy a lecitin nem vicc? Anikó néni húsvét gyanútlan előestéjén gyanútlan beleivódott a teájába, s csak annyit mondott:

- Gyermekecskék, gyermekecskék, ez bizony nem volt ízes népi tréfa, de csípős humor...
S ezek voltak e világon az utolsó szavai, mert arca besüppedt. Anafilaxiás sokkot vagy aneurizmát kapott, roham közepette. Azonnal meghalt … és mi ott mind a harmincan megrémültünk.

Másnap kirúgták Anikó nénit gyermekijesztgetésért.

Ott és akkor mértékletesen elszégyelltem magam és utána már képtelen voltam többé lecitinre nézni. Úgy éreztem magam, mint a Pál utcai fiúk, akik azelőtt ölték meg Nemecseküket, mielőtt még elmélyülhetett volna a barátság, és elindulhattak volna a gyermekkort édesen bearanyozó, első, suta, meleg tapogatózások. Mire fognak így később visszaemlékezni??

A Húsvét szabadtüdős merülés a titokzatosba. Kiváló alkalom az önmegértésre. A nyúl ridegtartása nem oké, ahogy az orrod magas tartása sem. De léteznek-e üdítő nyulak? Bulvárnyulak? Itt ez a dizájnkacajú Soma Gésa, küldtem neki húsvéti netképeslapot, de leszarta. Engem: a feminista férfit! A nők és elesettek nagy barátját! Pedig én csak pozitívumot akartam meríteni hatalmas örömarcából.

 Lássuk, mit üzen mára hazánk kedvenc nőiönmegélés- és szerelemszakértője Órawecz Norah:

Ne légy jelentéktelen. Mutassad meg világbajnok mikéntedet, te nő, hozd ki magad a világnak, mutasd meg egyéniségedet. Éld meg női megkönnyebbülésedet! Ha magad elől menekülsz, nincs hova bújni. Néha örömmel zúgolódj egyaránt. Te nem egy üres senki vagy, te nem egy szart-se-érsz ember vagy… Isten éltessen, mert virág vagy, meg szabad. Vágyjál újabb és újabb élményekre, mert megérdemled. Zárt arcod ne legyen szar üres tér, hanem szíved nyílt óceánnya. Istenigazándi akarás, hogy istentisztában lehess Önmagaddal. Ha az élet hív, ne kiscicás hangon felelj neki, hanem oroszláni bömböléssel. A jó élet áldással és habcsókkal jár. Élj a Húsvét lehetőségével. Könnyezik a tüdőm…Én a szívemhez nőttem, vagy fordítva.

A minap Dobogókőn jártunk, megnéztük a föld szívcsakráját. Nem láttam még ilyennek, olyan szomorúnak tűnt, de lehet, hogy csak megjött neki, megjött neki egy újabb turistacsoport lebámészkodni vonalait. És erről eszembe jutottam. A szomorúság, a lehangoltság biztonságos arcviselet. Csak a szomorú embereket vagyunk képesek szeretni, azok nem árthatnak, mert a vidámak veszélyesek, azoknak okuk van vidámnak lenni, és ha okuk van, akkor biztosan rosszban sántikálnak és adót csalnak. De ma légy vidám. Nem vagy szánalmas. Akkor vagy szánalmas, amikor nyersz egy szar pólót egy szar rádióműsorban és sírva fakadsz.

Locsoljon ma fel engem valaki!