Ma van a szifilisz világnapja
2015. július 31. írta: farappa

Ma van a szifilisz világnapja

Július 31. – a Szifilisz világnapja:
A szifilisz (más néven vérbaj) egy nemi úton terjedő betegség, amit a Treponema pallidum nevű spirochaeta baktérium okoz. Régebbi, illetve népies elnevezései a bujakór és a franc. A korábbi feltételezések szerint Kolumbusz hozhatta be Európába, de egy 2006-os lelet nyomán kiderült, hogy jött az magától is. E napon a világ nagyvárosaiban szifiliszesek egyesülnek, majd antibiotikummal koccintanak. Éjfélkor - amikor a láz a tetőfokára hág - híres szifiliszesek portréját rajzolja az égre Besenyei Péter műrepülő.

 

Egyéb hülye világnapok:

December 7: a Szappan világnapja:

Számos ősi kultúráról tudunk, ahol már ismerték a fürdést, ám a szappant nem. Az ókori görögök és rómaiak néha ruhástul fürdőztek, összekötve a házimunkát a baromsággal. Írásos dokumentumok igazolják, hogy Nauszikaá, a phaiák királylány volt az első, aki szappannal mosott ruhát a tengerparton. Egy ilyen alkalommal látta meg őt a hajótörött Odüsszeusz, majd hajkondicionálót kért tőle. A félénk teremtés megrettent, majd szappanját hátrahagyva elinalt. Először Kr. e 480-ban fürödtek hivatalosan, Jusztini Ánusz császár idejében, de egyelőre csak hobbiszinten mosakodott, aki akart. Ekkor látott napvilágot az ökörnyálból fejtett folyékony szappan és a vitalizáló moszatsampon. A legenda szerint december 7.-én vetették máglyára a boszorkánysággal és tisztaságmániával vádolt Szent Vivient, így ezen a napon, két szappanbuborék között, rá is emlékezünk.

 

Február 10. – a Biciklipumpa világnapja:

A kiváló szerkezet az angol David Hendricks Waterfordhouse-Wavetone nevéhez fűződik, ezért használjuk helyette a jóval könnyebben kiejthető ’pumpa’ megnevezést. Az 1929-es években tervezte meg a ma már teljesen másra használt szerkezetet, hiszen eredetileg a forró levesek megfújására fejlesztette. Ekkor nevezte el a felesége ’Leves-és egyéb hűtőnek’, de ez még mindig fölöslegesnek hangzott. 1935-ben egy német húgykőszobrász dolgozta át a találmányt pumpává, ám akkor még mindig legalább 800 kilót nyomott a szerkezet és jobban hasonlított egy tankra, mint mai alakjára, így végső formáját csak 1979-ben nyerhette el gróf Cserszegi Fűszeres Tamás kutatásainak köszönhetően. (Igen, ha úgy nézzük, ez is egy magyar találmány, akár a gyufás skatulya!) E napon a Critical Mass hívei pumpákra szerelt trombitákkal adnak koncertet világszerte.

 

Február 28. – a Momó világnapja:
A momót először a középkorban használták, de senki sem tudja, mire. A jobbágyok sem tudtak mihez kezdeni vele: buta arccal forgatták, nézegették, majd egymás után dobálták át a földesúr birtokára. Ő lazán kikiáltotta dadaista műtárgynak és felcsapta az E-baj-ra, de ott se kellett senkinek. A momó egy olyan valami, ami egy azonos nagyságú afrikai madárról kapta a nevét, amely mindig háton repült, hogy kimenjen a lábából a vér. Első írásos nyomai az ősi Egyiptomba vezetnek, és ott is maradnak.

 

Március 6. – a Bérgyilkosok világnapja:

Az üzletszerű életkioltás fennállásának napja ez. A több mint négyezer éve jövedelmező munkakör máig nem vesztett népszerűségéből. Az unalmas történelemkönyveket izgalmassá tevő alakok leszármazottjai ilyenkor Rómában gyűlnek össze a Te Sem Vagy Biztonságban fesztiválon. A kikockázott arcú bérgyilkosokból álló fúvószenekar és a stand up-csapat (Régi sztorik, új zsákban!) előadása igazi turistalátványosság.

 

Május 9. – a Tükörtojás világnapja:

„My God, it’s a Mirror Egg!” – kiáltott fel Helga Yegermeister, a tükörtojás feltalálója 1722-ben, és ezzel el is nevezte mindennapi reggelinket, melyhez úgy hozzászoktunk már, hogy el is felejtettük: történelmet kajálunk. A  legendárium szerint e napon hímes tükörtojással ünnepelnek a kalocsai asszonyok. Tavaly a Magyar Pósta sokkolóan részletes, élethű bélyegsorozatot bocsátott ki, amit a tükörtojások jogaival együtt érző polgárok meg is vásárolhattak. Ezen a napon fehér alapon sárga szalagot hordunk azon a helyen, ahol máskor az écesekkel, vagy a méhnyakrákkal tolerálunk együtt.

 

Május 10. – a Fasírt világnapja:
Az Első Világháború alatt C.T Fashirte kapitány készített először fasírtot. Saját magából. Amikor rossz időben sétált rossz helyen. Az ágyú szombaton sem játék... A hadsereg saját halottjának tekintette, és rizibizivel fogyasztotta. Míg a gasztronómia ünnepli, a történelem körberöhögi a pórul járt kapitányt. E napon rá emlékezünk és egész nap sárgadinnyét fogyasztunk.

 

Május 14. – a Műf*sz világnapja:
A közkedvelt játékszert és kéjgyártó célszerszámot az inka Theo Tikihuacan királynő használta először, de egyik reggel a buszon felejtette munkába menet, és így jutott el a köznéphez. Eleinte nem tudták, hogyan működik, de nagyon hamar rájöttek. Akkor már mindenkinek kellett egy olyan. Így kezdte meg világkörüli utazását a műf*sz. Az eszközök kezdetben agyagból, a reneszánsz alatt márványból, a világháborúk alatt hatástalanított rakétából, a szűkösebb esztendőkben pedig gerendából készültek, de ma már bőrbarát műanyagból vannak. Minden május első 14. napján az asszonyok összegyűlnek a templomkertben, és inka folklór dalokat zengve szerszámot csereberélnek. E napon családi kiszerelésben is kapható örömrúd, a multi pack mókusfaggyú alapú vazelin pedig bonuszba jár.

 

Június 20. – a Hering világnapja:

A hering a nyílthólyagú halak rendjébe tartozó halfajta. Fürge, kecses, de pácolva már lassabban mozog és nem annyira szórakoztató. Hálás, játékos, de a gyerekek közelébe ne engedjük, mert az állat apró, letörhető alkatrészeit beszippanthatják és megfulladhatnak tőle. Ezen a napon naponta 17 alkalommal kell heringet fogyasztanunk, így vagy úgy.

 

Augusztus 21. – a Zsolti világnapja:

Hauer Zsolti 1982-ben született és már gyerekkorában is elég unalmas volt. Ez az állapota aztán lassan átragadt a környező bútorokra, a falikárpitra, a könyvekre, a komornyikra, az uborkabokorra és a liftláncra. Kiterjedt szüleire is, akik napról napra kornyadtabban festettek. A Zsoltiból áradó szaftos unalom eztán átterjedt a szomszédos házakra és megfertőzött mindenkit. Az egyik nyugdíjas szomszéd, a reátelepedett unalomtól rekordméretűre növesztette aranyerét és kihímezte. Eddig a legenda. Ezen a napon mindenki otthon marad, és letörten csügged maga elé, este azonban kontraszt-ünnep indul karácsonyfával és halászlével.

 

Szeptember 4. – az Ánuszrózsa világnapja:

Az ánuszrózsát először a brit barlangász Freddy M’Currey fedezte fel 1789-ben. A leletet rögtön az Akadémiára vitte, ahol a Lordok Házának támogatásával azonnal piacra dobták. Az ánuszrózsa innen kezdve végig kísérte az emberiség fejlődését, ott volt a történelem minden nagy pillanatánál. Ezen a napon mindenki, akinek van, kivonul a legközelebb eső hídra és barna szalagot dob a folyóba.

 

Szeptember 14. – a Túró világnapja:

Kedvenc tejtermékünk ezerarcú, így neki is kijár egy világnap a többi hülyeség között. Amelyik országban nem divat a túrófogyasztás, az megtartja helyette a rénszarvasok világnapját. Hagyományos ünnepek és szokások még nem alakultak ki körülötte, maximum annyi, hogyha a fiúk körültekintően mosakodnak, nem találkoznak vele.

 

Szeptember – az Öngyilkosság világnapja:
Az öngyilkosság az a folyamat, amikor az ember már nem bírja tovább és önkezével törli magát az élők sorából, ezért vagy azért. Célja a végérvényes halál. Ezen a napon tilos meghalni, még az élőknek is, helyette öngyilkosság alakú süteményeket fogyaszt mindenki a Budapest -Rió-Tokió tengely mentén és öngyilkosság színű lufikat eregetnek. Az ételeket tekintve népszerű az akasztott fánk és az arzénos mignon, de a Hídról leugrott szarvasmarhapörkölt is előkerül ilyenkor.

 

Október 27. – az Okirat hamisítás világnapja:

Hányszor szeretnénk más emberek lenni? Hányszor szerettünk volna tanulás nélkül valami szép és használható végzettségre szert tenni? A megoldás kézenfekvő és hasznos, így neki is kijárt végre egy világnap. Október 27.-én az érintett hamisítók összegyűlnek az ecserin és egy játékos vetélkedő keretében megpróbálnak egymás iratairól élethű másolatot készíteni. Akinek a leghitelesebben sikerül, az kap egy üveg pezsgőt, és ő konferálhatja fel a tombola nyertesét. Ugyanezen napon zajlik a vásárolt érettségisek osztálytalálkozója.

 

November 20. – a Szárnyas betét világnapja:
A XVII. sz. derekán egy svéd fizikusnő szabadalmaztatta a kezdetben hat kispárnából álló egészségügyi betétet, kizárólag nőknek. A férfiak ezen felbolydultak, és máglyán elégették az összes nőt. Ezen a napon rájuk emlékezünk, és kivont szárnyas betétekkel integetünk Svédország irányába.

 

 

Bejegyzés alatt álló világnapok:

 

Április 13. – bukósisak világnap

Április 21. – bányászlámpa világnap

Április 32. – a kovászos uborka világnapja

Május 4-5-6. – a lyuk világnapja (a fánk közepén tátongó lyuktól a kulcslyukig)

Május 322. – radiátor-és légszűrő világnap

Július 22. – az ultrarövidhullám világnapja

Augusztus 3. – lokátor világnap

Október 34. – a hidrogénbomba világnapja

November 233. – bazsalikom világnap

November 14. – a párhuzamos áramkörök világnapja

December 9. - a csütörtök világnapja

A bejegyzés trackback címe:

https://b-irodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr227653368

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása