Hiszem, hogy a fura emberek, a különcök viszik előre a világot, hiszen ez eddig is így volt: ha annak idején az ősóceánban a több millió sejt közül egy nem kezd el máshogyan viselkedni, mi még mindig csúszómászók lennénk. Hát csoda a csoda?

 Sokáig perverz voltam, perverz dolgokat cselekedtem tollal, mások rovására, ...aztán egyszer csak, egy derűs szerda reggelen, már nem voltam az. 6 óra volt. A számon át éreztem, hogy minden korábbi perverzióm távozik belőlem. Testem immár a szeretet melegágya. Folyton, s folyton újra körüljártam magam, s minden feljött belőlem. Ugyanazokat a mintákat ismételtem több aspektusból – ezért voltam szar és perverz. Miután a régi programozást felülírtam, új ember köszöntött belém. Izgatottság, gyönyör és félelem keveredett bennem rengeteg vazelinnel, a tenyerem izzadt, és az utcán azt láttam, hogy másoké is, amikor megláttak engem. Újfent mindazonáltal egyébiránt testemben maradtam, maradéktalanul végbement a rákszűrés. Elvetettem a régi, berögzült szokásaimat és felvettem 6 újat.
Megfogadod, hogy nem fogsz félni semmitől, de ha kilépsz az életbe, akkor minduntalan muszáj! És akkor inni kezdesz, mert a pia egy folyékony pajzs.
Tehát a boldogság egyik sehova se vezető forrása lehet a pia
… a pia. Igen.

Inkább az isten lábát fogd meg, ha a kezét nem tudod.

Zűrzavar. A zűrzavar oka az energiahiány. Egymáson élősködünk. Ha valahol, hát a szívedben sose tarts rezsicsökkentést, mert a szeretetnek van a legnagyobb fűtőértéke. Ezt egy bolond sose látja be. Szeretném leszögezni, hogy nem szeretek elvetett sulykot fektetni a hangsúlyra, vékony fizikai testem alkalmából.

Légy őszinte, nyílj meg és vidd előrébb a világot.

Valaki befogta az Isten száját…

Sírni az örömtől, írni az örömről

Egyik ismerősöm azzal támadott le minap a metróban, hogy The secret típusú önsegítő könyveket kell írni, abban van a lóvé. Csak az a baj ezekkel, hogy tökre logikus és lelkesítő, amíg olvasod, de amint leraktad, rájössz, hogy mekkora faszság az egész. „És felnőtt emberek tényleg elhiszik ezt a logikátlan hülyeséget” – háborgott javamra.

Visszavonhatatlan széptevésem könyörtelenül oda. Az emberi kedvesség jó lenne, ha akadna hétköznap is, a mindennapi kenyerünkre rá, mindenhova, a szélére is.

Az Univerzum jólléte igenis számít. A múlton nem érdemes rágódni, el kell engedni: a hátunk mögött tovatűnő objektumok tüzetesebb vizsgálata nem köll. Szívesebben írnám azt, hogy csak egy medve vagyok, aki kedves fajta, nem harap, aki elősomfordál a fák közül, hatalmas segge komótosan inog mögötte, nini: egy pillanatra megmerevedek, bájos orrommal a levegőbe szimatolok, majd bátran cammogok tovább. Ez a barna alak csak gyönyörködik, te meg vissza gyönyörködöl rája.
Minden rossz elvonul, csak ne légy ijedős. Még időben vedd észre a szembejövő egyszemélyes forgalmat, hogy az elmúlás valósága lomha léptekkel közeledik, végül beér, mert sávot azt nem váltottál. Pánikgyanúsan elrántod életed kormányát, frontálisan ütközöl magaddal, ahol már a sebesség korlátozó táblák sem segítenek.

Régen szerettem sértegetni a sértett felet. Ma ez már nem van. Megrázkódom, mint aki keserű sötétbe harapott. Már féllábbal a jövőben élek, ahol virág minden és kabbala.

Ha a reményeim megcsalnak, használhatatlanná szakadnak, felvisítok, mint egy pingvin, akinek bálna lépett a farkára. Habár udvariasnak tartom magam, ezúttal jobbnak látom, ha nem engedem előre a gyanakvást. A jó dolgok úton vannak, jönnek, csak el kell állni az útjából. Az öröm nem nagy, nagyjából sárgadinnye nagyságú, s néha meg kell vizsgálni, tapogatni, érdemes-e belevágni. Csoportosítás és motiváció - e kettő kell.

Nem kell vérrel szennyezni be lelkünket. A sejtkenet és az orvosi felügyelet TE vagy!

Még akkor is, ha tele vagy secrettel