5 irodalmi érdekesség, amit nem tudtál hazánk nagy alakjairól
2016. január 08. írta: farappa

5 irodalmi érdekesség, amit nem tudtál hazánk nagy alakjairól

selfi002.jpg

 

1. József Attila a nőket szerette

 

A heteroszexuális költő 1936 januárjában ismerkedett meg a Kis Kapucíner nevű irodalmi kávéházban Madzag Katalinnal. A költő nem akarta megingatni pályatársaiban önnön kétes szexualitásának izgalmas rejtélyét, ezért Katalint a szobalányaként mutatta be nekik. Attila annyira belegabalyodott a füllentésbe, hogy később a szobalánya unokahúgaként mutatta be szíve választottját a szüleinek. A KékPenna irodalmi hetilap főszerkesztőjének pedig azt mondta, hogy se szobalány, se annak unokahúga, ugyanis Katalin valójában masiniszta. És ezután már nem volt megállás: a végén már ő sem tudta, hányadán áll a nővel. Amikor Katalin bevallotta, hogy valójában nem Katalinnak hívják, hanem Jenőnének, és még ez az álneve is csak irodalmi álnév, Attila összeomlott. Ekkor jött a vonat.

 

 

2. Arany János android volt

 

1842 tavaszán a nagykőrösi református kocsma dísztermében, egy tragikus kimenetelű asztaltáncot követően a fiatal költő tragikus hirtelenséggel elhunyt, ám tragikus hirtelenséggel pótolni is kellett valamivel, mert a pesti irodalmi kör már túlságosan megszokta, így a tragikus hirtelenséggel elkövetett halála elfogadhatatlan lett volna. Szerencsére ebben az időben már titokban zajlottak az első generációs android kormánykísérletek, és innen már csak egy irodalmi-algoritmus kérdése volt, hogy legyártsanak egy megtévesztésig élethű költőrobotot. Amikor beüzemelték a prototípus Arany-modult, sikerrel költött és írt, bár amikor az Elveszett Alkotmány c. szatirikus eposzán dolgozott, pontosan tizenháromszor kellett újraindítani.

 

3. Karinthy Frigyesnek közel 30 centis farka volt

 

Kevesen tudják, hogy a tehetséges író, költő, műfordító igen különös degeneratív betegségben szenvedett, ugyanis a farokcsonti csigolyái 30 centivel türemkedtek ki hátul. Hogy mindezt elrejtse a nagyközönség elől, gyakran hiúságból ült. A fotókon sűrűn ábrázolják őt ülve, de még a hivatkozó irodalomban is ülve írják körül. A korabeli, titokban lekapott lesi-festményeken sokszor látni, ahogy ülve fog kezet. Az Így írtok ti-t és a Tanár úr kérem-et szinte végig ülve írta, büszkeségből.

 

4. Ady találta fel a szelfizést

 

Amikor Ady megismerte Csinszkát a Lajhár Aladár női közkönyvtár tetőteraszán, addig nem akarta elengedni a nő kezét, amíg nem lőnek egy közös fotót. De a helyszínen nem találtak mást, csak egy háromlábú, harmonikás, magnéziumvakus gépet, amivel, ha szép szelfit akart, nem csak gyorsan kellett behajolni az objektívbe, de nagyon-nagyon hosszú karra is szüksége volt. A huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője és a politikai újságírás egyik legnagyobb alakja rendelkezett ilyen szerencsés végtaggal. Kevesen tudják, hogy a szelfi atyjának nem volt mobiltelefonja, mert mániákusan félt a sugárzástól. Ez az oka annak, hogy a köztéri szobrokon gyakran ábrázolják őt mobiltelefon nélkül. Rövid élete során, számos örök érvényű mű mellett arra is maradt ideje, hogy kidolgozta a tökéletes szelfit, lásd a régi ötszáz forintost.

 

 

5. Kosztolányi Dezső helyezte le a Star Wars alapjait

 

Az író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a XX. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja íróként a politikamentességre törekedett, igyekezett távol tartani magát mind a jobb-, mind a baloldaltól, ennek ellenére egy-egy megnyilvánulásáért mindkét oldalról támadások érték. Megjelent benne a megosztottság, két egymással szemben álló Erő, és talán ennek a meghasonlásnak a következménye, hogy megszületett a „Sötét és Nem sötét oldal” - motívuma. Mint sok írástudó és művész, az első napokban még támogatta a Tanácsköztársaságot, de a proletárdiktatúra megviselte, és nem értett egyet a bolsevizmussal sem. A kommün bukása után, 1919–21 között az Új Nemzedék című szélsőjobboldali lapnál helyezkedett el. A lírikus Kosztolányi első kötete, a Négy fal között (1907) valósággal hemzseg a későbbi mozisikerre emlékeztető soroktól:


Tedd, vagy ne tedd, ó magyar, de sohase próbáld.”

Az a szörny a legveszélyesebb, amelyik bennünk él. „

A pusztulás legrövidebb útja a bosszú.”
„A gonoszságot nem öröklik, hanem tanulják.”
„Megismerésre és védekezésre, sose támadásra használd az Erőt.”
„A Sötét oldal nem erősebb, csak simább, könnyebben járható.”
„Soha nem szabad lebecsülni az Erőt, nagy hatalma van, kitartást ad.”

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://b-irodalom.blog.hu/api/trackback/id/tr938248308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása